Szeretem ezt az időszakot. Ahogy a temetőkben járkálunk kellemes borzongás fut át rajtam. Ilyenkor kicsit megfeledkezem a többi dologról ami bánt, csak arra vagyok ráhangolva hogy......érezzek. Érezzem a szél illatát ahogy sodorja azt a sok sok idegen illatot ami a levegőben száll. Parfüm, rothadó levelek illata. Bizarr, de kellemesen meleg.
...hallgassak. Hallgassam a csendet, a levelek zörgését a lábam alatt, a csókák károgását....lássak. Lássam a gyertyák és mécsesek pislákoló fényét, az ezernyi színpompás falevelet.
Meghitt és felemelő, de egyben szomorú és hátborzongató. Ad egy olyasmi fajta adrenalin löketet amelytől elfelejtek egy időre minden, majdnem mindent...