...

Nem, én nem szeretnék semmit CSAK sírni. Vagy felhívni egy valakit akit talán a legjobb barátomnak mondhatok. De félek, igen félek, hogy leszólna és lehurrogna, hogy miért hívtam fel ilyenkor. Ha igazán jó barátom lenne fognám a telefont és felhívnám. De valahogy mindig ott van közöttünk az a vonal ami miatt félek bármit is mondani vagy tenni. Ami miatt tehetetlen vagyok. Sírni akarok, feladtam a próbálkozásokat. Beláttam hogy ebből nem lesz semmi. DE elfogadni nem tudom. Sírni akarok mert senki sincs olyan aki képes lenne most azonnal megvigasztalni. :'(((