Néha már az is megfordul a fejemben, hogy valami baj van velem. Talán túl sok időt töltöttem romantikus irodalmi hőseim társaságában, és emiatt túl magasak az eszményeim és az elvárásaim. De a valóságban még senkitől nem éreztem így magam.

Egészen az utóbbi időkig, amikor megjelent az életemben Ő.. 

[idézet: A szürke 50 árnyalata]

♥

Ennek a napnak egészen addig a pillanatig nem volt értelme a sok jó dolog ellenére, még Ő nem mondta nekem, hogy Boldog Valentint. Onnantól kezdve tényleg éreztem megérte felkelni reggel. Csütörtök van. Bárki mármint is mond, Csütörtök van. Nem izgat, hogy Valentin-nap van.. Mit csináljak vele? Szeretni mindennap kell, ajándékozni is lehet bármikor, ráadásul ilyenkor az emberek fel vannak készülve rá, hogy úgyis kapnak ajándékot a párjuktól.. Nincs meg teljes mértékben a meglepetés varázsa. (I think.) Néhányan el várják, néhányan nem. Nem igazán izgat ez a habos-babos, rózsaszín, túl cukrozott reklámfogás. Mert, hogy a legnagyobbat az ajándékboltok nyernek ezen az száz. Jó, nincs gondom vele alapjaiban kedves gesztus az hogy ajándékoznak, csak ne kellene látnom mindenhol a Valentin-nap feliratot.. Nem azt mondom, hogy ne szeressük egymást, csak ne egy nap erejéig !

..:)

Ne aszerint ítélj meg, hogy mit hallottál rólam, hanem aszerint, hogy mit éltél át velem!!

'Az ember mindig éppen arra vágyik legjobban, amit soha, de soha nem kaphat meg.'

'Ő minden, amire vágysz, minden, amit nem kaphatsz meg..'

(Breaking Dawn)

quotes. *

Megvan az a balga szokásom, hogy általában szeretem az embereket, hacsak nem túlságosan kellemetlenek. Ami jó van a jellemükben - ha egyáltalában van valami jó -, azt hamarabb meglátom és ennek alapján alkotok képet róluk..

A várakozás szívás. Főleg amikor tudod,

 hogy akire vársz, az sosem fog visszajönni..

Én nem az a lány akarok lenni, akinek a képeire élvezkedsz, nem az, akit csak úgy ölelgetsz, én az a lány akarok lenni, akit szeretsz, és azért ölelsz meg, nem azért, mert csöppnyi szeretethiányod van!

♥

! :/

Megint álmodozom, megint az álmaimnak akarok élni. Megint utálni és szeretni akarom egyszerre, de nem megy. Egyszerűen képtelen vagyok szeretni és néha utálni úgy, mint rég. Elveszett vagyok és egyedül érzem magam. Tudom, hogy egy kicsit sem fog foglalkozni velem az, akit nem tudok úgy szeretni és utálni, mint régen. Neki is vannak gondjai, megértem. Bonyolult és egyszerű egyszerre, túl dramatizálom a helyzetem, mikor lehetnék boldog és felhőtlen. Újra meglátogattam a mélypontjaim, újra végig siklottam a múlt pillanatain. Félek. Nem akarom úgy, mint 3hónappal ezelőtt. Tényleg nem. Már nem is álmodozom róla, eltüntettem az álmaimból. Félig neki köszönhetően. A bizalmam elszivárgott, küzdeni kell, de kezd visszajönni. Túlságosan sok utalást használok és megfejthető vagyok. NEM KELL ! Nem akarok úgy szenvedni, mint akkor. Akkor is már tudtam, hogy mi van, de nem éreztem azt, hogy letudnék mondani arról, hogy szeretem. Aztán mégis sikerült. Egyszerűen egyik napról a másikra lemondtam róla. Végleg. Nem kell már és nem akarom. Kiigazodni nem lehet rajtam megint. Beszélek össze vissza. Nem tudom mit érzek, azt meg legfőképpen nem tudom, hogy ki iránt. Ő iránta semmi mást, CSAK barátságot. Nem kell, mondtam már..

A világ legjobb..

ANYUKÁJA !
Imádom még ha néha szigorú. >< De szeretem ! *-* ♥
Mindig szeretem, csak néha mérges vagyok és dühös. ><
Holnap Fannival megyünk. Na hova megyünk? Titok ! :DD
Na jó nem titok.. Bábolnára megyünk. :D Gabikához meg mindenki máshoz. ^^
Eddig szóltam Marcellnak meg Módinak, hogy megyek. :D 
Vida is jön. Szerintem hívok még néhány embert.. ;)
Mert ha ide írok az úgy nem hivatalos meghívás..
Szóval ja. :DDD
Jó kedvem van. Nagyon. ^^
Van isten. xdd
Holnap néhány embernek, ha találkozok vele lehet számítani szemmel ölésre, illetve fojtogatásra. ;) 
Mert megérdemled. :D Hm.. kilehet TALÁN engesztelni, de nem bocsáttok meg MÉG nagyon.. meghívsz egy Cappyre? :DDD
Puszivan^^

...

Nem, én nem szeretnék semmit CSAK sírni. Vagy felhívni egy valakit akit talán a legjobb barátomnak mondhatok. De félek, igen félek, hogy leszólna és lehurrogna, hogy miért hívtam fel ilyenkor. Ha igazán jó barátom lenne fognám a telefont és felhívnám. De valahogy mindig ott van közöttünk az a vonal ami miatt félek bármit is mondani vagy tenni. Ami miatt tehetetlen vagyok. Sírni akarok, feladtam a próbálkozásokat. Beláttam hogy ebből nem lesz semmi. DE elfogadni nem tudom. Sírni akarok mert senki sincs olyan aki képes lenne most azonnal megvigasztalni. :'(((

Azért ezt...

Tudta...tudja hogy szeretem...és még meg is kérdeztem sokszor hogy kibe szerelmes...de ő persze csak azt mondta hogy senkibe...na persze...ha I és R nem kérdez rá akkor kisem derül...A legjobb barátnőőőm.! Ez k*csögség volt a részéről...még ha nem is jár vele...de szerelmes belé...Jó énsem járok vele...sajnos.:( Akkor még úgy csinál mintha nem csinált volna semmit...Meg hogy majd ha úgy lesz akkor majd Ő(a srác) dönt kettőnk közül...
Én mindent megosztok vele...de ő nem... Már mindent vártam...csak EZT NEM...
Fura volt reggel amikor többes számban beszélt...Most már tudom miért...
Azt hiszem...nem tudok már megbízni benne...vagy nem úgy mint régebben...
Nincs Puszi sajnálom...majd máskor :"(

Ez a mai nap...

Ez talán egy oldalról életem második legrosszabb napja volt...más részről ugyan olyan mint a többi...Olyan 9körül csörgött a vezetékestelefonunk mennék ki hogy felvegyem erre majdnem pofára estem. Bele volt akadva a lábam a takaróba. Mindegy én nem értem el a telefonig tesóm igen de addiga már akárki is volt letette. Már nemtudtam vissza aludni ezért olvastam. Olyan 10körül kimásztam az ágyból felöltöztem aztán reggeliztem. Anyu már elment díszíteni a művelődési ház nagytermé a ma is bálra. Apu reggelizett akkor amikor én. Utána kiment a kutyákhoz aztán beszólt hogy elmentem a mamához. És olyaneste 7kor jött haza:) Füstölőt csináltak keresztapámmal. Anyu hazaért olyan fél12 körül. Ez volt az alap. Ezek történtek de én reggelizés után bekapcsoltam a gépet lehetett olyan fél11. Fenn volt msnen Ő (a kiszemeltem) rá írtam vissza írt. Aztán bedobam a kérdést: tudom hogy elég fura msnen megkérdezni de tetszem neked? Kedvesen mondta hogy: nem tudom hogy mondjam...nem baj ha az mondom hogy nem? Mondtam hogy hát...nem...de hát...áh nem baj ezvan...de azért köszi hogy öszinte voltál... Most őszintén ha azt mondom: De igen baj hogy azt mondtad hogy nem. Akkor mi lett volna? Semmi. Ugyan ez. Plusz haragszom rád. Az meg nem ér semmit.
Utána beszéltünk még meg most is beszélünk. Nincs harag:) Csak nagyon kellemetlen.:/
Van még valami. De ezt addig nem írom le amég teljesen biztos nme leszek benne...:/Meg esküdöm hogy ha kiderül az...már mint elmondja hogy mi a szitu akkor lefogom írni. De nem akarok semmi valótlant írni és ezzel valakit megsérteni. Nincs szükségem most arra hogy valakivel akit szeretek összeveszek...Ha érdekel és msnen fenn vagy tőlem elmondom. De várd ki inkább még tisztázódik a helyzet. Akkor minden felvilágosul és kiderül és tiszta lesz.
Na most Puszivan^^

Ma is Karácsony...

Nama...
Lefagytam lábilag a templomban-.-
Aztán 10-15perces beszédet mondott a polgármesternő kinn a hidegben...
Még jobban lefagytam-.-
De aztán bementünk a művházba...ott ráültem a radiátorra és kémleltem ki merre van:)
Meg néha az előadást is néztem:D
Ő a közelben volt^^
De állandóan kimászkált-.-
Meg ha nem lettek volna ott a haverjai, akkor oda mentem volna hozzá...
De hát ott voltak!!!-.-
De még lesz farsang is-.^
Reméllem:D
Azon megint buli lesz?!
Talán-.^
Erről késöbb....
F-el röhögtünk, rajtam meg, a hülyeségeimen:D
Más nemtörtént:D:P
Puszivan^^

Szárnyalj....vagy zuhanj alább...

Új fanatizmus:D
Éneklés, már amennyire tudok, de nehogy azt hidd h nyikorgok, mert akkornem élsz...
Nemám:D
Széépen énekelek:D
Miezajókedv? Passzolom:D
Talán h ŐŐŐŐ van:D
De hát ez nem publikus....Mitér???
Mindig visszatér:D
Ide be mármint a mellkasomon belülre:)
És akkor szárnyalás van:D
Nem éremel:):(
Vagy nem érdemel?:O
Pedig jó lenne;)
Ez se lenne publikus de nem lehet mindig kuss:D
Najó kicsit idétlen vagyok mostxD
De ezvan...
Pár idétlenül hangzó mondat mitér?
Ha nem ismersz ez semmit se ér:D
De hát nem lehetsz mindig happy...
Mindig jön valaki vagy éppen megy...és akkor mivel hogy: mindig a legmagasabbról lehet a legnagyobbat esni...ezért természetesen leesel...mert hogyisne?...még a végén nem veled történik...és akkor nem érsz semmit...legalábbis úgy érzed...aztán ezvan...
De aztán vissza tér, vagy másik jön, s te szárnyalsz és lebegsz ott fönn a föld fölött...egy ideig...aztán úgyból ugyan az...leesel...vagy lezuhansz...összetörsz, vagy megrepedsz...mint egy kerámia, mit a macska vert le a polcról...(bocsi macskások) aztán gondoskodó kéz felvesz, nézeget, megkönnyez ha szeret...összeragaszt, s mégelérhetetlenebb, s még magasabbra tesz, h aza fránya macska nehogy lelökjön...(még1x bocsi macskások)
Vagy lehet hogy zuhansz, s nem érsz talajt, várod hogy puffanj a padlón, a gödör alján, s fölötted majd ott tornyosul a Nagy hullám!!! De nem, zuhansz, s nem fog meg semmi, majd egy szélökés felfog, s felemel, megnéz, mitegyen? S te várod, hogy engedjen, zuhanj tovább, de nem...megfog, s felkavar ottbenn...s te meglepődve csodálod erejét, kitartását, bátorságát...felfordít, s megcsodál, majd magával ránt fel oda honnan érkeztél... aztán felállít, és minden nyomorúságot eltüntet, csak a jót, csak a szépet, azt amire emlékezz, azt hagyja benned...felemeled fejed, s azt mondod, nem adom fel!, s életed gördül tovább....
Legyen ez, s te szárnyalhatsz, még lenem esel újból...ha egyáltalán leesel...

Ezolyan depisnek tűnik, de ne hogy azt hidd, mert nem vok az:DDD Csak most megindult az ihlet és ez lett:D Kommentet^^
Imádom a rímeket:DD
Szal még1x: KOMMENTET:D:D