DPC - 25th day: Family

A képet meg kell előznöm egy rövid bevezetéssel tekintve, hogy mikor ránézek folyton nevethetnékem van. Nos mi egy olyan család vagyunk akikről nem gyakran készülnek közös képek. Egyszerűen mi nem meg örökítjük a dolgokat, hanem átéljük és tökmindegy, hogy most akkor készült-e kép vagy sem. Persze jó visszanézni őket, de valahogy nem vagyunk azok a típusok. Viszont ha fényképezésre kerül a sor akkor sem tudunk normális fejet vágni és kibírni röhögés nélkül. Így történt ez tegnap este is amikor sikerült rávennem anyát és apát, hogy egy-két képre álljanak oda a gép elé. Szóval lett közös kép, kettő is. Az egyiken én úgy nézek ki mint egy szellem, tekintve, hogy elfelejtettem a vakut bekapcsolni, a másodikon pedig apu hozta a formáját és mielőtt elkattant volna a gép beszólt, hogy 'Csíííz', és alig tudtuk visszafojtani a röhögést. Szóval határozottan tejbetök fejünk van, de nem baj, vállaljuk! Úgy hogy következzen végre az én csodálatos és szeretett családom közös képe, ami valamikor éjfél előtt pár perccel készült. Mi ezek vagyunk, minden retus és egyéb effekt nélkül.

És ezúton még egyszer kívánnék 

Minden Kedves Olvasónak Boldog Karácsonyt!

Játszunk unalmasdit ! [idézetek.]

Ha veled aludhatnék,

ígérem neked adnám a nagyobbik fél takarómat. :$ :DD

You had my heart inside of your hand,

 But you played it with your beating.. :/

Ez nem a Walt Disney, hanem a valóság,

a szőke herceget várni nem más, mint baromság.

De nem tudok túllépni rajtad,

 míg meg nem kaplak.. !!

Borzasztó érzés télen látni,

hogy minden ember párosával jár,

csak te nem tudsz odabújni senkihez.. 

Apuka a kislányának :

 -édesem, amelyik fiúnak nem tetszel, az buzi ! :)

Puszivan^^

Ez a mai nap...

Ez talán egy oldalról életem második legrosszabb napja volt...más részről ugyan olyan mint a többi...Olyan 9körül csörgött a vezetékestelefonunk mennék ki hogy felvegyem erre majdnem pofára estem. Bele volt akadva a lábam a takaróba. Mindegy én nem értem el a telefonig tesóm igen de addiga már akárki is volt letette. Már nemtudtam vissza aludni ezért olvastam. Olyan 10körül kimásztam az ágyból felöltöztem aztán reggeliztem. Anyu már elment díszíteni a művelődési ház nagytermé a ma is bálra. Apu reggelizett akkor amikor én. Utána kiment a kutyákhoz aztán beszólt hogy elmentem a mamához. És olyaneste 7kor jött haza:) Füstölőt csináltak keresztapámmal. Anyu hazaért olyan fél12 körül. Ez volt az alap. Ezek történtek de én reggelizés után bekapcsoltam a gépet lehetett olyan fél11. Fenn volt msnen Ő (a kiszemeltem) rá írtam vissza írt. Aztán bedobam a kérdést: tudom hogy elég fura msnen megkérdezni de tetszem neked? Kedvesen mondta hogy: nem tudom hogy mondjam...nem baj ha az mondom hogy nem? Mondtam hogy hát...nem...de hát...áh nem baj ezvan...de azért köszi hogy öszinte voltál... Most őszintén ha azt mondom: De igen baj hogy azt mondtad hogy nem. Akkor mi lett volna? Semmi. Ugyan ez. Plusz haragszom rád. Az meg nem ér semmit.
Utána beszéltünk még meg most is beszélünk. Nincs harag:) Csak nagyon kellemetlen.:/
Van még valami. De ezt addig nem írom le amég teljesen biztos nme leszek benne...:/Meg esküdöm hogy ha kiderül az...már mint elmondja hogy mi a szitu akkor lefogom írni. De nem akarok semmi valótlant írni és ezzel valakit megsérteni. Nincs szükségem most arra hogy valakivel akit szeretek összeveszek...Ha érdekel és msnen fenn vagy tőlem elmondom. De várd ki inkább még tisztázódik a helyzet. Akkor minden felvilágosul és kiderül és tiszta lesz.
Na most Puszivan^^