DPC - 25th day: Family

A képet meg kell előznöm egy rövid bevezetéssel tekintve, hogy mikor ránézek folyton nevethetnékem van. Nos mi egy olyan család vagyunk akikről nem gyakran készülnek közös képek. Egyszerűen mi nem meg örökítjük a dolgokat, hanem átéljük és tökmindegy, hogy most akkor készült-e kép vagy sem. Persze jó visszanézni őket, de valahogy nem vagyunk azok a típusok. Viszont ha fényképezésre kerül a sor akkor sem tudunk normális fejet vágni és kibírni röhögés nélkül. Így történt ez tegnap este is amikor sikerült rávennem anyát és apát, hogy egy-két képre álljanak oda a gép elé. Szóval lett közös kép, kettő is. Az egyiken én úgy nézek ki mint egy szellem, tekintve, hogy elfelejtettem a vakut bekapcsolni, a másodikon pedig apu hozta a formáját és mielőtt elkattant volna a gép beszólt, hogy 'Csíííz', és alig tudtuk visszafojtani a röhögést. Szóval határozottan tejbetök fejünk van, de nem baj, vállaljuk! Úgy hogy következzen végre az én csodálatos és szeretett családom közös képe, ami valamikor éjfél előtt pár perccel készült. Mi ezek vagyunk, minden retus és egyéb effekt nélkül.

És ezúton még egyszer kívánnék 

Minden Kedves Olvasónak Boldog Karácsonyt!

Winter Week

"Hogy hova jutok, még nem tudom

Talpra állok, majd elbukom

De mégis újra kezdem
Miért volna másé

Ki általad lettem..."

Anti Fitness Club - Kötéltánc

Nem tudom hogy mondtam-e már, de utálom a telet. Minden szürkés színekben játszik, bár a héten inkább a fehér dominál. Túlságosan is.. Hétfőn úgy indultunk neki a napnak, hogy nem jött a banai busz, így állhattam a bábolnain. Az utolsó 3-4 percre letudtam ülni Marci mellé.. So hardcore. Jól megkéstünk a szokásos 7.20 helyett 7.45-kor szálltunk le Vidékiben. Mondanom sem kell első órában úszásom volt.. 7.30-ra már Gyáévbe kellett volna lennem.. Szóval neki indultam szépen Újvárosnak, szörnyű ami volt egész Győrben.. Sehol nem volt takarítva a járda, a zebrákat is úgy próbáltam kikeresni a hó alatt, hogy egyáltalán a zebrán üssenek el miközben megyek át ha elütnek, ne az úton.. Néha sikeresen majdnem elcsúsztam, de az utolsó pillanatokban mégis vissza nyertem az egyensúlyomat. Egy kib.szott profi vagyok! :D Kedden reggel ismét késtünk kicsit, de nem vészesen. Marciékat elkísértem Honvédig aztán mentem suliba. Mindennap szurkoltunk, hogy hátha lesz hó szünet, hát egészen máig nem lett.. Szerdán elkezdett olvadni, kicsit jobb idő lett, aztán Csütörtök hajnalban megérkezett ismét a hó, és el sem állt délutánig. Aztán egy-két órára elállt, majd újra elkezdett esni.. A vicc az egészben az, hogy az ország másik felében egy centi hó nincs.. Ma nem volt első órám, de azért anyu felkeltett, hogy menjek be előbb hátha a későbbi busz nem érbe vagy egyáltalán nem jön. Mire kiértünk már be is állt a busz, 10 perc késéssel beértünk Győrbe. Az utak borzalmasak szinte mindenhol.. Egész nap szurkoltunk, hogy elengedjenek minket, valahogy nem volt kedvem a 8. órához.. Jó, végül is el maradt volna, de közben elkezdtek terjengeni a hírek, hogy lehet nem lesznek délután buszok, meg hogy az utolsó buszunk 12.25-kor indul és egyéb nagyszerűnek aligha nevezhető hírek és pletykák.. Az órák eleje azzal telt el, hogy kérdezgettük a tanárainkat, hogy tényleg elengednek-e vagy sem.. Keveredés az volt. Aztán végre valahára kiderült, hogy 4. óra után mehetünk haza, miközben a tanárok a lelkünkre kötötték, beszéljünk a szüleinkkel, hogy mikor érünk haza, ha késünk is hívjuk őket és egyebek. Hát én már holnap be sem megyek suliba, még mond jó pár centiket és katasztrófa, ami az utakon van.. Anyu leigazol, amúgy meg elindulni meg nem ajánlják sehol, csak ha nagyon muszáj.. Igazából nem volt rossz hét, de a havazást utáltam, meg hogy ilyen körülményeket teremtett az idő.. Jó, amikor már nem esett és itthon voltam délután, akkor már meg jött a kedvem és kimentem tesómmal 'havacskázni'. Építettünk japán pózolós nénit akinek cuki az arca. Én beleírtam-jártam a hóba hatalmas betűkkel a nevemet, meg dobáltuk egymást.. Mire bejöttünk annyira lefagyott a kezem, hogy már nem éreztem, hogy fázik.. xd Nem semmi milyen idő lett így pár nap alatt, de hát most senki nem mondhatja, hogy nincs tél! De vasárnap fejezze be az esést maradjon meg még mondjuk jövőhét közepéig és szép lassan olvadjon el, hogy ne legyen túl sok sár meg latyak aztán tavaszodjon ki.. Szép álom. Az még egy és fél hónap minimum.. Addig hatszor* meg fagyok és minimum ugyanannyiszor csinálok magamból hülyét a városban.. Szép kilátások. xd 

Igazából, vegyes érzelmeket táplálok a tél iránt. Szeretem, mert jó nézni a havas tájat, télen van Karácsony, és megannyi csodát kreál a természet. De, nem szeretem mert hideg van, fagy és a havat sem szeretem amikor valahova menni kell, csak nehezíti a közlekedést.. Túl hamar sötétedik, és túl későn világosodik. Ráadásul rétegesen kell öltözködni, ha nem akarsz meg fagyni.. Persze, mindennek vannak jó és rossz oldalai, így kell elfogadni a dolgokat. 

Én már nagyon nyarat szeretnék, egyáltalán nem akartam a telet.. 

[hatszor* : sokszor, rengetegszer. (családi beszédünk egy szava)] 

SzombatVasárnap.

Szombaton buliztunk, cujOkám 18 lett. A fél család itt volt, tortáztunk, grillpartiztunk. Itt aludt nálunk Büki, Noémi, meg Kevin. Este true storykat, meg horror filmekből jeleneteket meséltek nekünk.. Szegény Noémi megijedt apától, mert kilépett a sötétből. xd Meg hogy a szekrényből néz a mumus.. :'D Hajnali 1-2kor még ropit ettünk és hülyültünk. Aztán cujOék felmentek, mi meg lent aludtunk Noémival meg Bükivel. Beszélgettünk egy ideig, aztán Büki elaludt mi még ketten bírtuk 6ig.. Mindenről beszélgettünk mai mostanában történt, de amikről beszélgettünk nem mondjuk el senkinek. :D
Néhány hülyeség, amit Noémi mondott:
Kevin mesélt az egyik haverjáról akinek a beceneve Medve. Noémi este mondja nekem amikor már csak mi voltunk fent: - Én egy igazi medvére gondoltam amikor mesélt elsőnek.. xd

Bükivel beszélget Noémi...: - És akkor most ő repülőgépen lesz stewardess? 

Noémi: - Halálos csendben röhögünk.. 


Noémi: - Mi a felettünk lévő Gergő neve? Vince vagy Vendel?
Én: - Mi van?! :ooo Noémi, az KEVIN ! 


Beszélgetünk 5körül..:
Én: - 6kor kel amúgy a Nap..
Noémi: - Miért? Megy dolgozni?!  


Vasárnap délben felkeltünk, ebédeltünk utána meg punnyadtunk tovább. Fél négy körül kikísértük Bükit meg Kevint a buszra, aztán Noémit hazavittük mikor mentünk a dédinkhez. Bőnyön két órát voltunk, de én elfeküdtem a kanapén és kis híján bealudtam.. :s xd Hazajöttünk, vacsi, kockulás, aztán alvás..  Semmi érdekes. A taggal elvagyok maradva, de lusta vagyok öltözködni, meg ruhát keresgélni. Pedig még Péntek előtt össze kell pakolnom a cuccaim, mert cujOval ketten megyünk nagybátyámékhoz. Azt hiszem ma megint felteszek két-három napot, inkább négyet és akkor holnap nem kell szenvednem vele.. De csak azért ennyit, mert szombat óta nem tettem fel semmit. Szóval mindjárt felteszem csak előbb előkeresem amiket meg kellene örökítenem.. :)
Puszi.:*

Let's go!

Ha korán keltem. Mentünk Győrbe cujO könyveiért. Az egyik osztálytársa anyukája megkérdezte tőlem hogy vissza hoztuk-e már a bizonyítványokat. Én meg mondtam hogy nem ide járok de még nem. xd
Kész vagyok. Már azt hiszik 9.-es vagyok.
Bárcsak úgy lenne!
Utána apu felvetette hogy cujO vegyen bérletet. Persze cujO a szokás szerint kétségbe volt esve hogy hol kell venni bérletet és hogy hogyan kérje...
Apu meg beküldött vele a buszállomásra. -.-"
Mintha én sokat tudnék segíteni... No mindegy.
Utána meg álltunk a Megyén inni egy krém cappuchinot. :)  Finom volt igazán. ^^ 
Beszélgettünk a portás nénivel. :) 
Puszivan^^





- anyu egyik nap azt kérdezte: észre vetted hogy a kutyádat és öreganyádat is ugyan úgy hívod?!
- én meg: jéé tényleg. mimó a kutya, és mimó a mama. ^^

Tegnap

Tegnap megtartottuk ugye cujO szülinapját. Anyuval előtte nap sütöttünk almás-krémest, piskóta tekercset meg óriás muffint.
A 11es busszal jöttek a mimóék, Ka, és Büki is. Ettünk ebédet. Csirkemell őzgerincformában sütve mi krumpli pürével ettük. Meg kellett örökítenem olyan jól nézett ki. :D  Az interneten találtuk a receptet. Andi konyhájában. :)

 Ebéd után büki, cujO és Én felmentünk a szobámba és csináltunk képeket. :D Megvihogtunk össze-vissza. Elvoltunk úgy  délután 3ig. 3-ra voltak hívva a rokonok. Igen ám, de még fél 4kor senki sehol nem volt! Apu már elgyújtotta a grillt, már lassan jó is volt a parázs de sehol senki... Aztán elkezdtük emlegetni a rokonokat, és 5perc sem telt el máris megérkezett a B család. :) Utánuk jöttek Me-ék is. Mi fiatalok megint felvonultunk a szobámba, beszélgettünk, ülve táncoltunk....[!] És össze-vissza vihogtunk megint. Aztán lehívtak minket enni mivel kisült az első két adag csirke hús. Utána mikor már mindenki evett sósat, fel áldoztuk a tesóm tortáját, amit mint minden évben keresztanyánk süt. Idén is kitett magáért, megint nagyon finom barackos-túró tortát csinált egy L betűvel a tetején. [ezt is lefényképeztem.] 

Mindenkinek nagyon ízlett a torta, volt aki kétszer is evett. :) A fiatalság [mi.] megint felvonult a szobámba "bulizni". : DD
A felnőttek meg kiültek az udvarra beszélgetni. Viszonylag jó idő volt, nem esett, de nem is sütött a nap... Mimóék korán elmentek [a 19:05ös busszal azt hiszem.] Büki is ment velünk. :( Ka még itt maradt. :) Miután elmentek utána mi akik még "fiatalok" maradtunk [cujO, Én, Non, An.] elmentünk sétálni a faluba. De hát fél 8kor már senki sincs semerre, cujO szerint: szerencsénk volt. xd An-nak és cujOnak folyamatos üldözési mániájuk volt... xdd Mikor visszaértünk, már itt volt S, és a fia Ád... S, Ka férje, megint mesélt egy-két fárasztó viccet... De aztán elmentek haza... Utána még beszélgettünk jó sokat körülbelül fél 10kor ment el mindenki haza... :) :( Azt hiszem jó nap volt a tegnapi, és igaza lett a horoszkópomnak [kivételesen.] hogy olyan élményben lesz részem a hétvégén amit egy életre nem felejtek el. :)
Puszivan^^