A következő címkéjű bejegyzések mutatása: christmas. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: christmas. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 11.

Something interesting

Húha. Jó sok mindent kihagytam. Karácsony, Szilveszter, egyebek. Sorry.
Ha valakinek számít akkor utólagosan is Boldog Karácsonyt és Boldog Újévet. Remélem mindenkinek békésen telt a Karácsony és önfeledten a Szilveszter.
A Karácsonyom a szokásos menetrend szerint telt, Szenteste mamámnál vacsora, Karácsonykor pedig rokonok jöttek. Igaz, csak a másik mamám, apa húga (nagynéném) és unokatesóm (Büki) jöttek, de ők itt is aludtak.  Szóval nyugodt, boldog Karácsonyom volt. Ajándékba nagynénémtől már egy pár héttel előbb kaptunk egy egyen pólót CujOval és Bükivel. I love Pálinka-feliratos, csak sajnos nem volt nőibe fekete ezért férfi póló, de szerintem levágom az ujjait és topnak jó lesz. Majd kitalálok valamit. Anyától utalványt kaptunk, amit könyvekre és smink cuccokra költöttük nővéremmel. Szóval javában olvashatom Stephen King Búra alattjának első részét, de a második is meg van, mert egyben árulják a két részt nagy örömömre. Ezen kívül a Végzet ereklyéinek 6. részét is megvettük és a Pokoli-szerkezeteket is. Egy időre el vagyok látva olvasni valóval. Bár már érzem nem sok időm lesz az elkövetkező hónapokban, de erről majd picit később. Anyáéktól kaptam még egy hangszórót is amit telefonhoz lehet kötni és ZÖLD. Haha. Karácsony után bepunnyadtam egészen 29.-éig. Ez volt az az este, amit jó ideig nem fogok elfelejteni és már megismételném. Életemben először voltam a kedvenc együttesem koncertjén. Csak a FISH! ♥ Az 1-1,5 órás koncertet végig ugráltam, énekeltem, sikítoztam és táncoltam. Hatalmas koncert volt. Imádtam. Akkora bulit csináltak, hogy az hihetetlen. Késéssel indult az egész, az elő zenekar annyira nem jött be, de onnan hogy Zsoltiék a húrok közé csaptak nem volt megállj. Elég sokat kellett várni Krisztiánra (mondjuk megértem lenyomni egy 1 órás koncertet azért halál), de aztán Valaki szólt neki hogy jöjjön (innen is köszi és puszi Neki :*). Névre szóló aláírást kaptunk mindketten. (Áá nem ért a fülemig a szám, dehogy.) Fantasztikus este volt, hajnali 2-re értünk haza. Bedőltem az ágyba és nem tudtam elaludni annyira fel voltam pörögve. Végül valahogy sikerült, aztán délig aludtam. Felkelve konstatáltam, hogy izomláz van a vádlijaimban, de rettenetesen. Nem tudtam menni 2 napig csak támaszkodva. A lépcső meg maga a halál volt ("Nem szokta a familiárisan hiperpigmentált a szántást" mondva volt vala). Úgyhogy ebből eredően szerény személyem itthon töltötte a Szilvesztert nem a szomszéd utcában a pince buliban, mert még odáig se lettem volna képes elmenni. Anyáékkal pezsgőztünk, tévét néztünk, egyebek. Nyugis volt, de nem zavart. Újév napján lesétáltunk mamához koccintani. Már viszonylag tudtam menni támaszkodás nélkül úgyhogy minden oké volt.
Most pedig visszatérek arra hogy miért nem lesz időm mostanában. Szóval előrehozott érettségizem Májusban informatikából és angolból középszinten. Tehát most ezek kerülnek előtérbe. Az informatika miatt nem stresszelek, de az angol miatt egy kicsit. Főleg a szóbeli zavar, de megpróbálom kihozni magamból a maximumot. Hinnem kell magamban. Úgyhogy igen most ezért el leszek havazva megint. Mellette meg ugye minden tárggyal foglalkoznom kell és a félév zárástól sem üdülök fel. 
Tehát zajlik az élet. De ezek csak újabb kihívások, amiket le kell győzni.



CsókPuszi.

2013. december 25.

DPC - 25th day: Family

A képet meg kell előznöm egy rövid bevezetéssel tekintve, hogy mikor ránézek folyton nevethetnékem van. Nos mi egy olyan család vagyunk akikről nem gyakran készülnek közös képek. Egyszerűen mi nem meg örökítjük a dolgokat, hanem átéljük és tökmindegy, hogy most akkor készült-e kép vagy sem. Persze jó visszanézni őket, de valahogy nem vagyunk azok a típusok. Viszont ha fényképezésre kerül a sor akkor sem tudunk normális fejet vágni és kibírni röhögés nélkül. Így történt ez tegnap este is amikor sikerült rávennem anyát és apát, hogy egy-két képre álljanak oda a gép elé. Szóval lett közös kép, kettő is. Az egyiken én úgy nézek ki mint egy szellem, tekintve, hogy elfelejtettem a vakut bekapcsolni, a másodikon pedig apu hozta a formáját és mielőtt elkattant volna a gép beszólt, hogy 'Csíííz', és alig tudtuk visszafojtani a röhögést. Szóval határozottan tejbetök fejünk van, de nem baj, vállaljuk! Úgy hogy következzen végre az én csodálatos és szeretett családom közös képe, ami valamikor éjfél előtt pár perccel készült. Mi ezek vagyunk, minden retus és egyéb effekt nélkül.



És ezúton még egyszer kívánnék 
Minden Kedves Olvasónak Boldog Karácsonyt!

December Photo Challenge from the 16th to 24th day

DPC - 16. day: Cuddle Buddy
Nincs számomra senki aki ilyen jelentőséggel bírna, mint amit ez a kifejezés takar.

DPC - 17. day: Hair
Már láthattátok párszor a hajamat. Nem is tudok róla mit írni, az előző bejegyzésben már kicsit előre szaladtam és írtam róla. Azért egy képet beteszek ide. [:D]  Az első kép novemberi, a második pedig 1 hetes. Talán látható a különbség.
DPC - 18. day: Favourite Place
Nem sok kedvenc helyem van, de ha már meg kell egy helyet neveznem akkor az Fertőrákos. A kép október végén készült mikor utoljára ott voltunk látogatóba. Imádom annyira nyugodt és szép hely.

DPC - 19. day: Winter Drink
Forralt bor, kakaó, forrócsoki, ritkábban tea, de abból is a nagyon édes-nagyon savanyú. Nincs is jobb ezeknél szerintem.

A lentebbi kihívásokat összecserélgettem, mert nálunk 20.-án még nincs Karácsonyfa, és jelenleg nem találom a tavalyi fánkról készült képeket..

DPC - 20. day: Something Sweet
Ha tél akkor Karácsony és ha Karácsony akkor mézeskalács és bejgli, na meg zserbó. Idén is süti gyár van nálunk már két hetente hétvégente. Előző hétvégén anya sütött mézeskalácsot, mézes puszedlit, linzert és sajtos rudat. A díszítésben én segédkeztem. :3 Szombaton pedig bejglit sütött, de nem egy-két rudat, hanem 7-et.. Imádjuk a bejglit. Még tervben van a zserbó és a kuktatekintete alias kinte-kunta vagyis méteres kalács. Hívd ahogy akarod. Keresztanyu süt Feketeerdő-tortát, mama pedig süt hatlapost. Süti mérgezésben fogok elhalálozni Karácsony alkalmából. A képen látható mézesek nagy részét én díszítettem. ^^

DPC - 21. day: Red and Green
Nem igazán tudtam mit kitalálni ehhez a kihíváshoz.. Nálam valahogy nem annyira bejövős ez a színösszeállítás. Jó, persze karácsonyfán tetszik, mert szép, de mondjuk én egy kis aranyat is beleképzelek akkor. Szóval ide nem lett kép, bocsi.

DPC - 22. day: Baby Picture
Én körülbelül 1 évesen.




DPC - 23. day: Christmas Tree


Idén modernre vettük a figurát a díszítésben. Az adventi koszorúnk fekete-ezüst, a díszítés hozzáillően ezüst-sötét barna. A fán inkább az ezüst dominál, de egy-két sötétbarna masni is van rajta. Biztos azt hiszitek komor és olyan 'halottas' de egyáltalán nem. Ezt a képen is láthatjátok. Én személy szerint folyton gyönyörködnék benne olyan szép.












DPC - 24. day:  Outfit Of The Day [OOTD]
Nem sok kedvem volt a kiöltözéshez, így megoldottam egy sweater-jeans kombinációval. Kicsit karácsonyibb lett az outfit a vörös nadrág és a bronz nyaklánc miatt. Igazából, már láthattátok a pulóvert és a nyakláncot, a 15.-ei bejegyzésben, csak fekete-fehérben. Szóval, most színesben is csodálhattok. Kac-kac.


2013. december 23.

Ne haragudjatok, hogy 15.-e óta nem voltam csak még nem tudtam mindent befotózni, meg egyéb elfoglaltságaim vannak.. Utolsó hét, karácsony és a többi. Majd ha sikerül holnap még délután befejezem a kihívás 16. napjától, 23.-ig a bejegyzést, vagy még az ünnepek folyamán. Igyekszem utol érni magam. Majd jövök.
Addig is Boldog Békés Karácsonyt Kívánok Mindenkinek!