2013. október 30.

Z as zombie?

Nem tudom hogy vagytok vele, de belőlem érdekes gondolatokat vált ki az, hogy a 11 éves unokahúgom miközben az érintőképernyős telefonján a Pou-val játszik, azt mondja nekem, hogy ugyanezt csinálják az osztálytársaival szünetben, összeülnek egy helyre és mindenki nyomkodja a telefonját.. Nem mintha az én osztályomban nem így lenne, de ott azért még néha fellelhető a szóbeli kommunikáció. Egymás cseszegetése, vagy esetleg elvetemültebb pillanataikban valamiről beszélgetünk.. De az, hogy már 5.-ben, amikor mi még az udvaron fogócskáztunk, bújócskáztunk, télen hógolyóztunk, hóembert építettünk, ők ülnek és a telefonjukat nyomkodják szünetekben, meglepő számomra. Hova lett a gyerekkor? Neki még babáznia kellene, rajzolnia, játszania, nem telefont nyomkodni..Én 12 évesen kaptam meg az első telefonom, egy mamut dobáló Nokiát, ami nagyjából arra volt képes, hogyha anya valamit akart tőlem akkor feltudott hívni, vagy én őt. Meg ha jól emlékszem SMS-t is lehetett vele írni. De nem ám új telefonként kaptam, ugyan kérlek, nagynéném régi telefonja volt. A képernyője pedig szürke volt, és ilyen kis kutya-ikon vagy akármi volt a 'háttérkép'.. Fényképezni egyáltalán nem lehetett vele, és a memóriája se volt valami óriási. Nemhogy 64 GB, mint némely Iphonenak.. Félreértés ne essék, nincs problémám az érintőképernyős telefonokkal, használni is tudom őket, igaz, nekem még nem volt, bár volt egy-két telefonom. És akkor most az következik, hogy biztos ezért gondolkodom így.. Hát nem. 4 éve van meg a jelenlegi telefonom, egy Samsung, most már néha önálló életet élve lefagy, vagy nem oda megy ahova én szeretném a menüben.. Néha még üres üzenetet is képes küldeni az utolsó címzettnek. De még működik, és arra, amire egy telefonnak szolgálnia kell arra tökéletes. Képes hívni, és hívást fogadni. SMS-t is lehet vele írni, és fogad is.. Vannak ilyen 'extrák', hogy zenelejátszó, meg bluetooth, tudjátok.. (Kac-kac.)

Mikor én 10-11 voltam, talán akkor lett az első számítógépünk is, nem igazán emlékszem, hogy mikor. Ha jól dereng, akkor még nem volt internetünk, csak CD-s játékok voltak talán, meg paint. Aztán lett internetünk ami hihetetlenül lassú volt, és talán akkor jött be az XP is.. De ebben nem vagyok teljesen biztos, nem tudom mikor melyik Windows jelent meg. Na mindegy, szóval csak rajzolgattunk, meg mahjongot játszottunk szinte. Ő pedig már kb. 9 évesen internetezett, SIMS-ezett. Annyira mások a mostani gyerekek, jó nem mintha én olyan hihetetlenül idős lennék, de na. Szerintem, nekik is szaladgálniuk kellene és játszani, mint mi régen.. Csak egyszerűen már mindenhol ott a technika.. Oké, az tény, hogy sok mindenre jó, információkat gyűjteni, kapcsolatot tartani, stb, de sokszor nem rendeltetésszerűen használják. Legalábbis szerintem.

Még valami: mikor a kisgyerek már érintőképernyős telefont kap az óvodai ballagására, akkor hatalmasakat tudok pislogni.. Hova fajult a világ?


Zárnám soraim egy Einsteinnek tulajdonított idézettel: 'Attól félek, hogy egyszer a technológia fontosabb lesz, mint az emberi kapcsolatok. Lesz a világon egy generációnyi idióta.'
(I fear the day when technology overlaps our humanity. It will be then that the world will have permanent ensuing generations of idiots.)

1 megjegyzés:

  1. Lehet, hogy az evolúció következő lépcsőfoka?
    Ha már szeretsz olvasni, ajánlanám az egyik nagy kedvencemetebben a témában...elgondolkodtató:
    http://konyvmolyz.web4.hu/cikk/arthur-c-clarke-a-gyermekkor-vege ;)

    VálaszTörlés