Nem vagyok egoista, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy olyan rohadtul szép lennék.. Mégis néha elhiszem, vannak pillanatok mikor érzem, tudom, hogy igen is szép vagyok.. Hülyeség, lehet.. Olyankor mindig eszembe jut ki mit mondott rólam, és nem a negatív megnyilvánulások ezek, hanem a pozitívak. Visszamenőleg elhiszem, hogy akkor, amikor mondták, hogy milyen szép vagyok, az igaz volt..
Vicces érzés, mikor fülig érő vigyorral integet neked egy ismeretlen. És ('és'-sel nem kezdünk mondatot) tisztában vagy vele, hogy egyedül csak neked integet és téged néz végig, mert rajtad kívül nincs arra épp senki.. Nem az első efféle élményem mostanában.. Nem tudok mást csinálni, csak vissza mosolygok. :p
Van az, amikor boldog vagy, aztán meg elkeseredett, aztán a kettő együtt..
De vajon ki lehet az a srác? Idegesít, hogy nem tudom a nevét.. o.o
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése