Mi lesz velem?

Nem tudom mi van velem, annyira leeresztettem hogy az hihetetlen. Alig írok, és a látogatottságom is a békafeneke alatt.. Nem tudom most mi segítene, attól félek elfogok tűnni a süllyesztőben, vége a blog virágzásnak.. Olyan jó 3 év volt, most meg leeresztettem pedig júniusban lesz 4 éves a blog. Nem szeretnék eltűnni, mert sokat jelent nekem ez az oldal. Mindennap nézem, de kifogytam most valahogy. Remélem, csak alkotói válság és nem a vég. Visszajelzéseket sem kapok már, pedig az erőt adna.. Nem tudom mit csináljak.. Annyi mindent meg élt a blog, volt hogy megakartam szüntetni mert felhasználták ellenem, és mégsem voltam képes rá. Most, amikor beléptem egy semleges fázisba, amikor egy álarc mögül tekintek mindenkire, amikor képtelen vagyok kifejezni magamat, amikor nem érzem teljesnek magam, amikor a legnagyobb szükségem van az írásra, most haldoklik az elmúlt 3 év -talán túlzottan fogalmazva- munkája? Megmaradtam az aki vagyok, és még is változtam. Megismertem jó néhány új embert és még ha nem is akarok mást okolni, még is talán egy valaki hibája, hogy nem vagyok a régi. Egy ember, aki jelentett valamit, nem is akármit, de az már elmúlt. Igen, megint itt tartok szenvedőset játszok, mint valami óvodás.. Inkább tartanám magamba.
De mégis, nem csak rossz történt, hanem jó is. Az elmúlt egy évben többet éltem talán, mint eddig. Lassan ismét nyár, de már nem úgy tekintek rá, mint tavaly. Most várom is, de mégsem. Mostanában a vegyes érzelmek uralnak bármiről legyen is szó.
Egyetlen támaszaim a barátaim és a család -beleértve a kutyáinkat is-. Meghallgatnak, elviselnek még akkor is amikor kibírhatatlan vagyok és mellettem állnak. Az álmok kapuja pedig bármikor nyitva áll, ha elmenekülnék a valóságból -na meg ha, képes vagyok elaludni-..

Katasztrófális nap-.-

Tökéletesen idétlen, rossz, pocsék, katasztrófális és még sorolhatnám-.- Még hogy a Hétfő a legrosszabb nap?! Az összes az mert a hétköznap vannak és iskola-.-És még a hajam is h*lyén áll:@ Najo ez most nemvolt valami értelmes és csak nyávogás de ez is...ááá...Agyilag már lefáradtam matekon aztán meg utána tesi-.- Egyensúlyozás a padon könnyű...ugrálni a zsámoly felett könnyű...De fizikailag fárasztó:/ Természetesen elkezdett esni a hó hát miért is ne? Még a végén nem esik-.- Utálom-.- Tudom még tél elején havat akartam, de most már nagyon elég-.-
Nagyon rossz lesz a hetem az már biztos:/ Legalábbis nagyon úgy néz ki-.- Már ha nem történik valami...mert a kedvem az már lassan a minusz nullát is át lépi:/ Hát ez most nem az én napom, meg hetem, meg hónapom...Maximum ha valaki fel nem dob, mint egy labdát szokás:/ Aztán lezuhanok...és zuhanok zuhanok...aztán meg elkap valaki és megnevetett...Feldobódok újból...és lebegek;) Mint egy léggömb...amit egy kézfog hogy el ne repüljön...Szeretek ez a léggömb lenni olyan jóérzés;) De labda nem szeretek lenni olyan lehangoló:/
Na megint agymenésem volt nézd el:) Mnek megint tetszeni fog:D
Ááá Fnek holnap lesz a szülinapja...most jutott eszembe:/ Najo már tegnap is gondolkodtam mit kapjon...de most már kéne valami:) Ötlet?:O Csokit kap az biztos;)