Beköszönős összevissza

Jahahaha. Tavasz. Definitely. Work hard van ezerrel, mert kedves drága személyemnek majdnem 1 hónappal az osztályozó előtt jutott eszébe, hogy jahogy még csak 7 tétel van kidolgozva a 20-ból. Genius. Múlthéten eljutottam a 12. tételig, a héten be kell fejeznem a maradékot mindenképp, mert nem lesz velem paci kaki se Április 20.-án. Aztán még előtte ott van az írásbeli is. Mit ne mondjak öröm és boldogság. Áldozatokat kell hozni ha már ilyen értelmes vagyok úgyhogy mivel elég értelmes jegyeim voltak eddig úgy gondoltam kicsit félreteszem a mindennapokat. Persze nem teljesen, de inkább a tételekkel foglalkozok. Na mindegy. 2 hete még teljes pánikba voltam, múlthéten káosszá enyhült, mára pedig elült egyenlőre minden "gond". Csak úgy vannak. Tudom, foglalkozok velük, de nem stresszelek. Mert minek? Egyébként szinte tökélyre fejlesztettem azt, hogy minden hidegen hagyjon. Mármint amin mindenki más stresszel. Még a fizika felelések is hidegen hagynak. Lesz amilyen lesz. Minek pánikoljak?
Őszintén szólva nem történt mostanában semmi. Inni se voltunk Február közepe óta. Igazából utána hetekig nem is volt kedvem, se energiám kimozdulni. Most már mennék, de most persze egy ideig megint nem lesz semmi. Talán majd tavaszi szünet után. Tyűha. Egy hét még, aztán pár nap relax. Aztán ott a Diákkonferancia. Juhúú. Ja nem. Mehetek segíteni, HA beosztanak. Eltudnám viselni, ha nem. Na mindegy majd kiderül, ha beborul. Aztán Hétfő szünet (13.) aztán másnap osztályozó. Hurrááá. Mondjuk az még egyszerűbb. Mert az órán lesz az nem bonyolult, de a Szerda az jajj fúj. De "megcsinálom, mert meg tudom, meg tudom, mert meg akarom." Csak azért ki nem izgul vizsga előtt? Úgyhogy köszi. Aztán durván egy hónapig relax, Irie Maffia koncert, aztán 7.-e angol érettségi, 15.-e informatika. Ó anyukám. Na de nem foglalkozunk vele, mert még hol van az.
Telnek a napok, közeleg a nyár. Hálisten. Csakhogy ott a drága nyári gyakorlat. Ó, hogy menjenek a valahova. 3 HÉT. Fck yeah. Meg a közösségi szolgálat, hogy nehogy már jól érezzem magam, de sima lesz, mert miért ne? (Milyen szépen mondtam, hogy közmunkás.)

Valamit akartam. Elfelejtettem. Nothing else.

Csókpuszi.

 (image: weheartit.com)

Nem kerülget idegbaj, áhh dehogy...

Az utolsó bejegyzésben (még Januárban..) szenvedtem és siránkoztam az iskola miatt, nos jelenleg sem tudok talán mást, mivel a sítáboros hét után újabb borzasztó hét következett, ami még rosszabbnak ígérkezett mint a félév előtti. Aztán 'kaptunk' egy hét pihenőt, bár még azt sem mondhatom pihenőnek, csak volt egy hétvégém amikor annyit nem kellett tanulni. Bár ami azt illeti lassan már azt se tudom mi az a hétvége. Istenem, de jó lenne, ha 3 napos lenne a hétvége. Azt hiszem senki nem venné zokon.. A mostani hetem olyan életképesnek tűnt, tekintve, hogy Kedden és Csütörtökön nem volt első órám, gyakorlaton nem csináltunk semmit, a tesitanár jó fej volt velem így végre búcsút inthetek a szekrénynek egy időre és még a matek dolgozatom is jó lett, mikor én totálisan kétségbe voltam esve, hogy atyaég nagyon elrontottam, aztán nem is. Talán direkt csinálják vagy sem, de megint dolgozatok tömkelege vár ránk a jövőhéten, és egy esszét kell beadnom Hétfőn, amit ma 2 óra alatt sikerült összehoznom hál isten. Jövőhétre kell leadnom egy rajzot és angolból Keddtől kezdve vizsga-hét. Hipp-hipp hurrá! Ja nem. A legjobban a szóbelitől félek, mert egyszerűen képtelen vagyok rá. Bár így nem tudom hogyan fogok nyelv vizsgázni majd jövőre, de csak sikerül valamit összehoznom.. De egyenlőre a katasztrofális szinten tartózkodom, pedig nem vagyok hülye angolból, csak beszélni ne kelljen.. Csak túl élem valahogy, legalábbis remélem. Ha túl vagyok rajta akkor már sokkal jobb lesz, akármilyen lesz.. A Péntek lesz talán a legjobb számomra a jövőhéten, mert tesóm szalagavatója lesz délután. Már nagyon kíváncsi vagyok az előadásukra. Jó lesz egy kicsit majd kikapcsolni és csak a műsorral foglalkozni, de addig még ott van egy hét katasztrófa..