Past months

Continouing...

2015

Augusztus

Augusztusban dolgozgattam, szabadidőmet pedig Lacival töltöttem. Minden egyes percet kihasználva a találkozásra. Ehhez a jó idő is hozzájátszott. Újra elkezdtem Bábolnára járkálni. De csak a drágámhoz of course. Meg a szabadidőközpontba alias Mozi, mivel ott van a tekepálya de csak is vele. Edzéseire is mentem, és persze ki nem hagynék egyetlen itthoni meccset sem. (Na jó talán egyet kénytelen voltam kihagyni if I remember well.) De azóta se sose többet ! :3
Volt még Luca szülinap szűk családi körben aztán meg Liza szülinap is a hónapban. A "kis" unokahúgunk 13 lett. Jézuska, még most sem hiszem el. Öregszem...
Terveztük még tavasszal hogy megyünk Strand Fesztiválra drága nővéremmel. Mondani sem kell nem lett belőle semmi. De helyette mentünk családilag Sopronba. Annyira jó volt kicsit megint ott lenni. Mindig örömmel tölt el, amint feltűnik az ismerős táj. Visszatérnek az emlékek és alig várom az újabbakat. A lányok nagyot nőttek mióta utoljára láttam őket. Ha még nem meséltem volna róluk, ők a nagybátyám ikerlányai. Luca és Hanna. Angyaliak. Igaz, sajnos csak egy napra mentünk, vagyis reggel mentünk, este jöttünk, de nagyon jól éreztem magam.
Hónap végén volt Banán Fesztivál, amin ismét közre kellett működnünk. Nem sokáig voltam kint már ami az estét illeti. Különben reggel 9től délután 6ig segítettem amit kellett. Végül 6 után már el tudtam szabadulni, elsőnek táncoltunk, de aztán meguntam. Találkoztam egy ismerősömmel, vele meg a haverjaival beszélgettem aztán már nem bírtam tovább az egész hajcihőt úgyhogy haza jöttem inkább 10 körül. Elmúlt a varázsa számomra ennek az egésznek, ráadásul Laci sem tudott itt lenni.

Szeptember
Első héten mehettem a könyveimért aztán kezdődtek a monoton hétköznapok.. Iskola. Hétvégén Laci jött és nálunk töltöttük a hétvégét. Iskola. Hétvégén Lacinál, szombaton teke meccs. Iskola. Laci itt. Iskola... Ennyi rémlik a Szeptemberből. A hétvégéket vártam folyton, függetlenül attól, hogy én aludtam Bábolnán, vagy Laci nálam. Csak végre együtt legyünk. Hétköznap is jött, szeptemberben néha én is átmentem iskola után, de az nem igazán jött be úgyhogy abba maradtunk, hogy hétköznap ő jön csak. A hétvégék pedig váltva voltak és vannak még mindig. Ha meccs van, akkor meccs van és megyünk. Egyértelmű.
Egyik Pénteken volt Tűzijáték Bábolnán azt is megnéztük, anyát rávettem jöjjenek ők is tesómmal.
Volt egy meglepetés buli az egyik nagynénémnek a szülinapjára. Összegyűlt a család egy jó nagy része. Nagyjából 40-en voltunk a barátokkal együtt. Lacit bedobtam a mély vízbe, de jól elvoltunk Bükiékkel meg tesómékkal.

Október

Szeptemberhez hasonlóan nem sok minden volt. Kivétel az őszi szünet, meg a szülinapom. 18 éves lettem. Tényleg öregszem. Volt bigmándi búcsú a hónap elején. Ebéd után kinéztünk Laci tesójáékkal, vettünk gumicukrot aztán inkább visszamentünk a többiekhez.
Szűk családi körben megünnepeltük a szülinapomat pár nappal előtte. Nem hiányzott a felhajtás. Tökéletes volt úgy ahogy volt aki számított az eljött. Szünetben Lacival voltam nagyjából végig. Végig jártuk a temetőket a családdal. Aztán újra iskola.

November

Novemberben igyekeztek kinyírni minket a tanárok. Dolgozat dolgozat hátán nagy örömünkre. Péntek délutántól Vasárnap délutánig Laciztam, onnantól pedig estig tanultam, de nem vittem túlzásba. Soha többet nem fogom, megtanultam a leckét. Nagyjából ennyi volt a megosztandó információ a novemberről.

December

Hónap első hétvégéjén Tatabányára mentünk ifjúsági egyéni tekebajnokságra. Ügyes volt a lelkem, de voltak sajnos jobbak nála. De én így is nagyon büszke vagyok rá. Rettenetesen tudok örülni az örömének. Akkor is büszke vagyok rá, ha gyengébb napja van és nem dob olyan jól mint azt ő elvárná magától. De tudom, hogy képes rá, csak mindenkinek vannak gyengébb napjai. Előfordul, de általában nagyon jól dob. Úgyhogy dagad a mellem a büszkeségtől.
Az iskolát tekintve a tanárok ismét folytatták a hadjáratot, újabb dolgozatokkal, de tisztában voltam vele hogy miért. Hiszen jött a téli szünet. Szünetben ismét Laciztam. A Karácsony is békésen telt. Lacinak tekés párnát gyártottunk anyával, meg kötényeket. Mivel a drágám szakács. Karácsony után a tekecsapat évzáróján is voltunk, a Szilvesztert pedig nálunk töltöttük. Tesóm és a barátja is itt voltak, ezért elvoltunk négyen. Társasoztunk, előkerült a Legó is, meg a Jenga. Éjfél után fellőtt Laci pár tűzijátékot, aztán koccintottunk. Nyugis volt igaz, de nekem tetszett. A fiúknak sem volt ellenére az, hogy buli nélkül szilvesztereztek kivételesen.

Lassan beérem a dátumot. De még mindig:

To be continued...

Flashback

Húú jó sok minden történt mostanában velem, és már annyiszor eljutottam odáig hogy leírjam, de sosem tudtam megfogalmazni rendesen. De most próba cseresznye kezdjük a flashback-et.
Szóval volt végre egy emlékezetes névnapom.. Tudom mindig a névnapommal szenvedek, de csak mert soha senki nem tudja.. Most egy kerti partyn kellőképpen ünnepelve lett. Hatalmas este volt, fantasztikusan éreztem magam és pár olyan arcot is megismertem közelebbről, akiről nem hittem volna hogy jóba leszünk valaha is.

A hétköznapokon dolgozom továbbra is. Még mindig jó a munka, semmi problémám vele, és már csak 2 hét. Az elmúlt hetekben főleg takarítottam és festettem. Mit ne mondjak csodálatosan szoktam kinézni, még jó hogy létezik hígító.. A héten már a változatosság kedvéért nem csak fehér foltok tarkítottak, hanem barna foltok is. Köszönhetően a radiátornak, a konyhai pultoknak és a kinti fajátéknak. De nem baj. Szívesen csinálom, csak az idegesítő kicsit, hogy más helyett is mi dolgozunk.. Mindegy addig is van mit csinálni. A hetem még festéssel fog telni azt hiszem, a következő hetet meg nem tudom. Majd lesz valahogy.

Vissza a flashback-hez. 
Tesóm szülinapját tartottuk Augusztus első hétvégéjén. Szűk családi grillezés és tortázás. Jól elvoltunk, jókat nevettem. Keresztanyu megint finom tortát csinált. Apu pedig grillezett. Anyáé volt az ebéd rész, mert mamám és nagynéném ebédre jött. Jó kis délután volt.

Múlthét Szerdán Győrben voltunk családilag ügyet intézni meg bevásárolni sulira. Nos számomra nem kezdődött valami fényesen, korán keltem szóval némileg zombi üzemmódban közlekedtem, aztán a Kik-ben nem találtam normális nadrágot normális áron, és csak elrontotta a kedvem. Utána Árkádban már kezdett javulni a helyzet, találtam normális nadrágot de még az sem nyerte el a tetszésemet igazán, de azért megvettem. Aztán meglepő módon C&A-ban találtam rá a tökéletes darabokra leárazva. Fél áron. Visongani tudtam volna örömömben. Kackac. Találtam olyan cipőt is amit kinéztem magamnak, szóval rettenetesen örült a fejem, igaz kicsit még vastag ősz elejére, de nem baj október vége felé, novemberben már lesz olyan idő szerintem hogy tudjam hordani. Beugrottunk még Claire's-be szóval lett cuki rókás és baglyos fülbevalóm, anyától pedig kaptam egy baglyos-órás láncot. Tiszta cukik.

Most hétvégén Főzőverseny volt kis falunkban. Mivel a főzős-táncikálós rész nem nagyon izgatott minket ezért csak este mentünk ki. Nem volt rossz, de kevesen voltak. Táncoltunk egy ideig, aztán inkább sétáltunk, meg dumáltunk. Jó volt a banda, jól elvoltunk. Én legalább is jól éreztem magam.. Kackac. 

Azt hiszem ennyi lenne a gyors összefoglalóm az elmúlt hetek izgalmairól leegyszerűsítve, nem részletekbe menően. Kedveseim elégedjetek meg ennyivel. Sajnálom azt, hogy mostanában nem sokszor írok, de mostanában inkább megélem a pillanatokat. Meg nem is tudnám leírni a dolgokat úgy mint régen. Főleg, hogy abból már volt problémám nem is egy..

CsókPuszi.

Last weekend

Megy a meló, folyik a nyár. Július 2.-ától dolgozom az Önkormányzati Hivatalban itt a faluban. Rakodunk, takarítunk és a többi. Jól meg vagyunk igazából, és azért is jó, mert 5 perc alatt haza érek. Nem kell még órákat várakozni a buszra aztán 40 percet utazni, aztán még haza sétálni. Bahh. Örülök, hogy nincs iskola az biztos.. És ha minden jól megy Augusztusban is dolgozom. Egyáltalán nem érdekel, hogy napi 6 órát dolgozom minden héten. Tök jól meg vagyok, mert legalább nem unatkozom. Jó, nem tudok aludni délig, és nem tudok fent lenni hajnalokig, de így is jó.

Múlt hétvégén Gönyűn jártam Bonimnál. Nos, miközben készülődtem leszakadt az ég, de valaki azért még is szerethet ott fent, mert mire elindultam elállt. Aztán mire felszálltam megint elkezdett esni. Viszont Győrben semmi eső nem volt. Vidékiben megtaláltam a táblát ahonnan indult a busz, addig nem is volt problémám még le nem kellett szállni. Totál pánik. De az úr aki mellettem ült jó fej volt és megkérdezte, hogy a következő megállónál szállok-e, és mikor közöltem vele, hogy nem tudom, meg megkérdeztem, hogy ez-e az ABC-s megálló akkor közölte, hogy igen ez az. Úgyhogy épségben leszálltam ahol kellett. Yeah. Következő probléma. Szépen leszálltam a buszról, aztán szembe jött a döbbenet: Boni sehol. Kétségbeesés. Telefon elő. Közli: már fél úton van. Helyes. Induljak el szembe. Jó, találkoztunk. Innentől kezdve semmi probléma nem jött közbe, jól éreztem magam. Este átmentünk Krisztihez. Isteni Málna. Fél 2 körül haza sétálgattunk, aztán még 3ig még dumáltunk. Másnap délig ki sem keltünk az ágyból, utána is csak enni keltünk fel, aztán vissza az ágyba, később pedig Underworld-öt néztünk. Valamikor 4-5 óra körül bementünk Győrbe, elkísértük Rékát elsőnek Árkádig, aztán meg valahova vissza városba. Nem volt már kilométer hiányom estére. 7 óra körül haza is értem. Eléggé meghalva.

Vasárnap Noémiéknél kerti partyztunk. Megtudtam egy számomra eléggé meglepő dolgot. Igazából semmi problémám nincs vele, és egyáltalán nem haragszom, mert az hatalmas hülyeség lenne. Sok boldogságot nekik. A család az első nem a pasik. :) A reakciómon én magam is meglepődtem elsőre, hogy mennyire nyugodtan fogadtam, de ezzel csak magamat erősítettem meg abban, hogy már túl vagyok Ő rajta. Jó buli volt, Bendivel játszottunk. Aranyom annyira cuki. Esőben röplabdáztunk aztán mikor elkezdett szakadni a tető kilógó része alatt álltunk sorban és vártuk, hogy elálljon. Végül elállt, de sajnos korán eljöttünk haza. 8 felé már itthon voltunk, de a meccset megnéztük. Én Argentínának szurkoltam, de egyértelmű volt, hogy Németország nyer.

Imádtam a múlt hétvégét. A mostani nyugis lesz, maximum meglátogatom keresztanyáék Járda-szigetét, mert ugyebár mi idén is Maradokon nyaralunk. Kackac.

CsókPuszi.

Nem kerülget idegbaj, áhh dehogy...

Az utolsó bejegyzésben (még Januárban..) szenvedtem és siránkoztam az iskola miatt, nos jelenleg sem tudok talán mást, mivel a sítáboros hét után újabb borzasztó hét következett, ami még rosszabbnak ígérkezett mint a félév előtti. Aztán 'kaptunk' egy hét pihenőt, bár még azt sem mondhatom pihenőnek, csak volt egy hétvégém amikor annyit nem kellett tanulni. Bár ami azt illeti lassan már azt se tudom mi az a hétvége. Istenem, de jó lenne, ha 3 napos lenne a hétvége. Azt hiszem senki nem venné zokon.. A mostani hetem olyan életképesnek tűnt, tekintve, hogy Kedden és Csütörtökön nem volt első órám, gyakorlaton nem csináltunk semmit, a tesitanár jó fej volt velem így végre búcsút inthetek a szekrénynek egy időre és még a matek dolgozatom is jó lett, mikor én totálisan kétségbe voltam esve, hogy atyaég nagyon elrontottam, aztán nem is. Talán direkt csinálják vagy sem, de megint dolgozatok tömkelege vár ránk a jövőhéten, és egy esszét kell beadnom Hétfőn, amit ma 2 óra alatt sikerült összehoznom hál isten. Jövőhétre kell leadnom egy rajzot és angolból Keddtől kezdve vizsga-hét. Hipp-hipp hurrá! Ja nem. A legjobban a szóbelitől félek, mert egyszerűen képtelen vagyok rá. Bár így nem tudom hogyan fogok nyelv vizsgázni majd jövőre, de csak sikerül valamit összehoznom.. De egyenlőre a katasztrofális szinten tartózkodom, pedig nem vagyok hülye angolból, csak beszélni ne kelljen.. Csak túl élem valahogy, legalábbis remélem. Ha túl vagyok rajta akkor már sokkal jobb lesz, akármilyen lesz.. A Péntek lesz talán a legjobb számomra a jövőhéten, mert tesóm szalagavatója lesz délután. Már nagyon kíváncsi vagyok az előadásukra. Jó lesz egy kicsit majd kikapcsolni és csak a műsorral foglalkozni, de addig még ott van egy hét katasztrófa..