Meeting in Thursday

Azt figyelembe véve, hogy reggel fél 6-kor aludtam el, mivel 4-ig képtelen voltam elaludni, utána meg túl világos volt (így csak takaróval a fejemen tudtam végre elaludni), fél délkor szépen felkeltem anyáék kiabálására, hogy van ebéd. Ezt egy álmos jóval nyugtáztam, aztán visszadőltem aludni, végül délben lemásztam az emeletről. Ettem, aztán elkezdtem volna olvasni, mire anyu kiküldött babot fejteni. Hurrá. Néha nem szeretem, hogy kertünk van.. ._. Fél 2-re csak elfogyott az összes hálisten, így egy fél órára bezárkóztam a fürdőbe. Anya egész nap sütött Kevin szülinapjára. Hagytam kibontakozni, inkább készülődtem. Negyed 4-kor elindultam, 4-re bent voltam Győrbe, szökőnél találkoztam a csajokkal, aztán irány a belváros. Mivel fagyizhatnékom volt elindultunk a kedvenc helyemre. Fannival mi fagyiztunk a többiek jégkását ittak. Széchényi téren leültünk, aztán Lilebe kerestünk Bognárnak sarut. Én legyökereztem a platformok előtt szóval nem sok segítséget nyújthattam, így visszagondolva. Némelyik cipő kiverte a biztosítékot, a csicsásságával, de volt néhány viselhető, és jól kinéző. Muszáj volt próbálgatnom cipőket, nem bírtam ki, hogy ne, olyan brutálisan néztek ki. Pofátlan voltam, na. Csak 15-17 centivel voltam magasabb, vicces volt. Bognár talált sarut, én kiéltem magam, mehettünk tovább. Megcéloztuk a szokásos helyet -Meki- miután összetűzésbe kerültem a WC-s nénivel, leültünk az egyik boxba beszélgetni. Fél 6-ig, hatig voltam bent a csajokkal, utána találkoztam keresztanyuval, elkísértük a barátnőjét a vonatra, aztán beiktattunk egy boltot -egy Mars csokival töltöttem fel a boldogsághormon készleteim, mellé egy egreses-fekete ribizlis Emotion lett az áldozatunk-, aztán irány a kocsi. Beértük a buszt -amivel haza jöttem volna- Bőnyön. Még 1 órán át beszélgettünk szúnyogot etettünk, aztán elköszöntünk. A napomat megkoronáztam egy sajtkrémes-parizeres-majonézes szendviccsel. Éljen az egészséges életmód! 

xoxo.

Édes semmittevés.

Mostm hogy így a nyár és az unalom kellős közepén járok és még a blog is hajlandó működni, újra itt vagyok. Esdeklek bocsánatotokért, nem volt kellő mennyiségű érdekesség és nem akartalak titeket traktálni az unalmas napjaimmal.. De most írhatnékom van. Szia ihlet. :3

Múlthét Csütörtökön két osztálytársammal, Vivivel és Danival találkoztam. "Világjáró" buszozással kimentünk Viviékhez, ott randalíroztunk voltunk. Belekezdtünk 3 filmbe amik Vivi szerint viccesek, hát nem.. De aztán erre ő is rájött, úgyhogy fogtuk magunkat és kimentünk ugrálni a trambulinra. (Elvan a gyerek ha játszik..) Beszélgettünk, hülyéskedtünk, majd késődélután irány vissza Győr, még volt egy félórám buszig szóval beültünk a törzshelyünkre. Felemlegettük az elmúlt tanévet, hogy mennyit jártunk oda.. Végül is a Hild, a Mekihez -törzshely- egyáltalán nincs messze. Ha nem volt kedvünk még haza menni, ha lekéstük a buszt, ha csak valakinek ehetnéke volt mindig ott ültünk. Pénteki útjaink mindig ide vezettek, vagy innen indultak az Árkád felé. Őszintén szólva hiányzik az osztály, még a gyakori gyerekes viselkedésük is. Nem mennek az agyamra, és még nevetni sem tudok ahogy ugratjuk egymást.  Hiányzik, hogy belépjek a terembe és beszippantson a zaj, hogy órákon vágjuk a pofákat egymásra Bugival, hogy Vivivel felváltva dumálunk, néha egymással néha más-más emberrel. Jó persze, inkább vagyok itthon és unatkozom, de már egy év alatt is olyan rutinná lett, a hajnalban kelés, az hogy buszozom, hogy szinte hiányzik az is. Azt hiszem főleg az emberek hiányoznak a mindennapokból, hogy gyakran összefutottam az ismerős arcokkal. Ezt a hiányérzetet leszámítva, ami nem olyan vészes, élvezem, hogy aludhatok ameddig akarok és sehova sem kell mennem. Kivétel, amikor menni kell az ebédért. ._. 

Szombaton átélhettem egy csodálatos elázást, Rékámmal karöltve Bábolnán. Élvezet, főleg hogy Rékáékhoz menet az összes pocsolyát megtaláltuk és borzasztóan néztünk ki utána. Azt hittük, odaérünk még hozzájuk a vihar előtt. Nos nem, a büfénél (árkádos izé) 10-15 percet vártunk, hogy csillapodjon és amikor csillapodott -nagyjából 2 percre- akkor indultunk el tovább, néhányan hülyének néztek minket, de valahogy még ez is hidegen hagyott.. Csak végre érjünk oda. xdd Megszárítkoztunk, aztán Így jártam anyátokkal-t néztünk, meg Rékáék nyaralásáról képeket. Jó nap volt, még az eső sem rontotta el.

Most ennyi voltam, legyetek jó rosszak.

xoxo.

Wednesday in Győr

Jó elkezdem most talán van élet erőm hozzá. szóval vagy anélkül, tegnap bementem tesómmal Győrbe. Ő a barátjához, én az osztálytársaimhoz. Már jól kezdődött az egész, késett a busz úgy volt 13.44kor ér Banára, erre 14.00kor kiáltottam fel, hogy 'Végre!'  Megbocsájtottuk a sofőr 'bácsinak' mivel tatabányai busz volt. Viszont, mire ideért hatszor megsültünk, mivel persze mint ketten fekete csőfarmerben és tornacipőben voltunk.. A csupán húszperces késés után végre ültünk a buszon Győr felé, cujO alkotott a kezemre.. Egy póniszauruszt.  Itt lehet látni jobb oldalt. Kicsit már lekopott. Térjek már a lényegre, beértünk. Találkoztam Kevinnel, aztán osztálytársaimmal. Még ültünk egy ideig a szökőkútnál, aztán mivel egyikőjük már szenvedett, hogy éhes, pizzát kellett neki szerezni, mert ő nem szereti a Mekis kaját.. Kérdem én: NORMÁLIS EZ? O.o xd Hát nem.. Bementünk Mekibe, nem vittem túlzásba a kajálást.. Utána elkísértük az egyik srácot az anyjához, jó sokáig volt velünk úgy fél órát.. Köszi. Na mindegy.. Egészen végig próbálkoztam a beszélgetéssel, de valahogy nem jött össze.. Érdekes lesz az elkövetkező szeptember, de majd összerázódunk és kitapasztalom ki milyen.. Ültünk a Rába parton és hívott tesóm, hogy hol vagyunk mert, hogy oda jönnek, mondom oké. Sikeresen félre informáltam őket, de oda találtak végül, Kevin szét csikizett.. >< Én meg szét karmoltam a kezeit, de nem adta fel tovább csikizett, de aztán befejezte. Leléptünk, kiültünk Széchényi térre. Az ott maradt srác szenvedett végig. Vagy melege volt, vagy szomjas volt, vagy fázott.-.- Kiidegelt. xd
Elkísértem őket a buszukhoz, aztán visszamentem tesómékhoz, onnan meg mehettünk vissza Vidékibe. MÉG MINDIG NEM VAGYOK GIZI ! -.- Kevinen volt egy maszk, amire egy koponya állkapocs része volt nyomtatva. Amikor megláttam annyi jutott eszembe: 'Ez tényleg nem normális..'  Úgy vonult végig a fél belvároson, meg a napszemüvegembe. Kicsit se bámulták.. XD De vicces volt, az biztos. Odaértünk a beállóhoz, ott várt Barnabás. Rögtön letámadtam, úgy volt vele is találkozok tegnap, csak aztán túl sűrű lett volna a program.. Hazafelé buszozás közben vele beszélgettem. Mire leszálltunk a buszról már korgott a gyomrom, itthon két tál spagettit és még lángost is ettem.. :$:D Itthon észre vettem magamon hogy álmos vagyok, de addigra már kilenc óra volt.. kicsit még arckönyveztem aztán irány aludni.. Fél délig bírtam, de még mindig álmos vagyok. Azt hiszem egy-két kávé most segítene.. Megyek iszok is.
Legyen már holnap.. ^^
Pussz. :*

Imádom ha utáltok ! [gondolom én.]

Na azért köszi, hogy Valakinek elmondok valamit és erre tovább mondja természetesen gondolom mivel nem mondták még én vagyok a ribizli. -.- Egyik osztálytársammal beszéltem reggel és hát igen, azt mondta nekem amit, annak a Valakinek mondtam hosszú hétvégén, ő meg tovább mondta olyannak akinek nem kéne, az meg tovább az osztálytársamnak és most kibaszottul örülök. -.- Amúgy is, úgy volt, de én nem akartam rá beszélni, hogy csinálja ezt, a másik fele meg igaz volt, de már nem az. Hogy a francba lenne?! -.- Csak túl sokat hittem abba, amit éreztem. Igaza van Valakinek, hogy várjak.  Fogják fel ahogy akarják, ez volt.  Mivel, hogy most azt se tudom hol áll a fejem nem fogok foglalkozni vele.
Nem hiszem el hogy mostanában senkiben nem lehet megbízni ! >< 
Szép az élet ! :/
Bizalmi szint : 10-ből 4..... csökkenő tendenciát mutat. :O 
Ja igen. Még jövök arról hogy mi volt ma. ;)

[a Valaki itt mind ugyan az a személy]

Puszivan^^

Halihóó.!!

Huhúú elmúlt Valentin-nap és én túl éltem mit mindig.:DD Túl éltem, igen. Senki sem kívánt boldog Valentin-napot kivéve Z-t. Hát a többiről meg már ne is beszéljünk. Haveroktól mit vár az ember? Csak haverok. A barátoktól? Áh ők nem úgy viszonyulnak hozzám.Szeretnek de nem úúúgy. Úgy nem is tudom hogy szeret-e valaki...://

Lehet hogy igen csak nem szólt róla...://

DE szólhatna.!!:))

Úgy utálom amikor a saját monitora helyett az enyémet nézii.!!!-.-

Irritál. Semmi köze hozzá mit csinálok.!!!-.-

Éspont.!!

Hagyjon mááár.!!!

Aztán meg le se esik neki.-.-

Osztálytársamról van szó jelzem-.-

Na mindegy...

Puszivan^^

Hát...ez már megint kész...:/

Hogy miért? Mert megint lehetetlen vagyok-.-
A tesóm nyert Neon.hu-n egy 2G-s pendrivet-.- A szerencsés...na mindegy...majd talán én is nyerek-.- Ha nem akkor meg Sprite...ez van... Nem lehet midenki szerencsés-.-Mesélési válságban szenvedem-.- Ne kérdezd miért:/ Ja amúgy ma elmentem ugye az orvoshoz anyuval...valami kenőcsöt írt a szememre az orvos:/ De majd csak csütörtökön lesz meg mert úgy csinálják...xD Mondom kész...:)

Unalom van...mostanában még nem írtam "szívből":/

Írási válság-.-
Nagyszerű-.-
Na mindegy...pesszimistaságom új lendületet vett-.-xD Milyen jó lenne optimistának lenni-.- Akkor a jó oldalát látnám sok mindennek és nem a rosszra gondolnék elsőnek-.- De ennek is megvan biztos az oka...:/ Azt hiszem nem kevertem össze az optimistát a pesszimistával:/ Ha meg igen akkor szólj:D Köszönöm előre:D

Egyszer az a bajuk, hogy csövesapkám van máskor meg az, hogy feliratos pólóim is vannak-.- Nehogy már ők mondják meg mit vegyek fel-.- Amúgy most az osztálytársaimról volt szó...de mindegyxD