July

Azta tyűha. Olyan rég jártam erre hogy még az augusztus is eltelik mire leírom mi volt júliusban. Nem megy már ez nekem úgy mint rég. Azt hiszem kinőttem én már ebből a "mutassuk meg magunkat a világhálónak"-dologból. Na mindegy, ha nem felejtem el azért folytatom.
Mondjuk már azt sem tudom mi volt júliusban. De azért próba cseresznye nézegetem kicsit a naptárat hátha rájövök..
Nos rögtön a hónap eleji hétvégén Balatonudvariba voltunk pár barátunkkal. Pénteken este mentünk le ami külön élmény volt, nem a forgalom miatt, mert az nem volt vészes, hanem mert előttünk mentek motorral úgymond útmutatóként Laci nővére és a párja. Élveztem már a lefelé vezető utat is, bár volt némi probléma, de gyorsan megoldódott, és el sem tévedtünk, úgyhogy leértünk egyben. Hálistennek egész jó időnk volt, tudtunk fürdeni is másnap délután. Délelőttre kisebb városnézést terveztünk Fürden, de elvette a kedvünket egy gourmet fesztivál, ami nem volt nyitva délben. Számomra azóta is felfoghatatlan, de mindegy, túltettük magunkat rajta és leugrottunk a partra enni, majd vissza mentünk a cuccainkért aztán újra le a partra most már fürdeni. Kellemes volt a víz, bár engem zavart hogy gyorsan mélyült. Tudni kell rólam hogy nem tudok úszni, és kellemetlenül érzem magam ha a nyakamig ér a víz. Mintha nyomná a mellkasom, a tüdőm. Némi vízfóbiám van igen, legalábbis én úgy gondolom. Sosem magyaráztam be magamnak, egyszerűen rosszul érzem magam ha a nyakamig ér a víz. Ennek ellenére bementem a többiekkel addig amég jól éreztem magam, ők pedig nagyon rendik voltak és valaki mindig ott maradt velem. Este sütögettünk, végül mivel disco votl a parton minket kivéve mindenki lement a partra. Mi pedig kissé kimerülten ágyba dőltünk, és újra megállapítottuk, hogy sosem leszünk már azok a reggel hatig fent maradósak. Másnap egész rossz időre ébredtünk ezért hosszas megfontolás után, arra jutottunk, hogy pakolunk és megyünk haza, csak előbb még eszünk ebédet a parton. Össze takarítottunk, kipakoltuk a cuccainkat a kocsiba, végül lesétáltunk enni. Vissza érve pici pihenő után elindultunk haza. Kellemes kis hétvége volt, főleg hogy jó pár éve nem voltam a Balatonnál.
Sok pihenővel telt a hónap, úgy éreztem meg is érdemlem. A pihenés mellett az egészség is a központban volt, az éves kontrolljaimra mentem, bár ezek még augusztusban is tartanak, mert nem kaptam időpontot júliusban, de nem számít.
Pesten is járunk, mert Laci nővére idén diplomázott, és diplomaosztóra mentünk. A hosszabb, de költségmentes utat választva kanyargós úton jutottunk fel a fővárosba. Az az út is külön élmény volt, de nagyon szép is, mivel a dombok, hegyek között vezetett a szerpentin, le és fel. Most már legalább ezt is tudom, hogy így is el lehet jutni Budapestre, és azt is hogy milyen egy diplomaosztó. És ha nem te diplomázol akkor kérlek ne öltözz ki. Jó legyél csinos, de a szoknya felesleges, ja és ne vegyél magassarkút. Csak egy tipp.
A nyár legfelejthetetlenebb 4 napja is Júliusban volt. A baráti társaság 4-5 napra Siófokra ment. És persze mi is mentünk. Azt kell hogy mondjam álmaim helye. Komolyan. Minek mennek az emberek a tengerhez? Van nekünk is sajátunk! Egy nyaralóházas övezetben volt ahol a házhoz volt saját stég. A kutyát nem érdekelte hogy te mikor kelsz, mikor fekszel, mikor fürdesz, meddig ülsz a stégen. Imádtam. Sátraztunk úgyhogy voltak azért kellemetlen dolgok, például utolsó éjjel amikor is jött egy szép kis vihar... De bemenekültünk a házba úgyhogy, megúsztuk, meg a sátor is. De a sátorban szarrá áztunk volna az tuti. Imádtam, hogy estig kint ültünk a stégen és néztük ahogy megy le a nap, közben beszélgettünk, majd a csillagokat néztük. Még a vizet is nekem találták ki, tiszta volt, meleg (!) és a derekamig ért. Ja és még jobb időnk volt, mint Balatonudvariban. Nagyon imádtam. Legszívesebben az egész évet ott tölteném, legalábbis egy ilyen helyen.

A hónap többi napján punnyadtunk, vagy mászkáltunk erre-arra. Ezek voltak a legemlékezetesebb pillanatok amiket említettem. Amennyit csak lehetett együtt voltunk/vagyunk a nyáron, ami felhőtlenül boldoggá tesz. Ha vannak is nehézségeink néha, rögtön megoldjuk, mert amúgy sem bírnám megbeszéletlenül, és úgy érzem ez így jó.

June

Most, hogy lassan már a Júliusnak is vége most már írok Júniusról.
A hónap első 2 hete még iskolás hét volt. De már csak lazán, mondjuk ez már májusban elkezdődött. A tanév 15.én ért véget, ezen a napon mi osztálykiránduláson voltunk Budapesten. Voltunk a BME Építőmérnöki Karán, majd az Erzsébet híd egyik feszítőkamrájában is. Elég parás volt, mert olyan volt mintha felettünk bombák csapódnának be ahogy az autók mentek a hídon, ráadásul olyan volt mintha egy bunkerben lennénk. Tiszta világháború feeling. Klausztrofóbiásoknak nem ajánlanám. Utána átmentünk a pesti oldalra és hajóval feljebb mentünk a Dunán a Halászbástyához, majd elmetróztunk a Terrorházához. Jó kis nap volt igazából, ahhoz képest hogy last minute osztálykirándulás volt, mivel nem tudták eldönteni hova menjünk és egyáltalán hogy legyen. Júniusban lett volna még az angol emelt érettségim szóbeli része de arra nem mentem el, így jövőre újra próbálkozhatok, ha szeretnék. Majd addigra eldöntöm. Volt még szakmai nap is, az Austrothermnél voltunk gyárlátogatáson. Az évzárót szombaton délelőtt tartották, igazából egész gyorsan lement az egész, és végre vége lett az évnek. Következő hétfőtől mehettem nyári gyakorlatra. Az elkövetkező hetek a gyakszival teltek el, hétvégén Lacival. A kedvesem 19 lett a hónap végén úgyhogy szülinapoztunk is. Most pár hónapig idősebb nálam, de who cares. Igazából a gyaksziról nem tudok mit írni, dolgoznom kellett és kész. Adminisztráltam, segítettem, munkaterületen voltam.
Igazából nem sok minden történt Júniusban, ami nem feltétlenül probléma számomra. Végre kifújhatom magam.

Csapongás

Akkor most megerőltetem magam és írok. 3 hete vége a tanévnek, "tombol" a nyár vagy mi.. Nos nálam, meg úgy a volt 9.A háza táján még csak körülbelül 4 napja.. Mivel ugyebár hatalmas örömünkre nyári gyakorlat volt 2 hétig, aminek totálisan semmi értelme nincs, de ez senkit nem érdekel, ha nem megyünk akkor bukás van.. Juhú.. Szóval gyakorlat volt, Szerdától meg diákmunkára megyek tesómmal aztán közmunkára is. Elég soknak tűnik de, én intéztem az idei nyárra, mert jövőre 3 hét gyakorlatom lesz úgy meg neccesebb lenne még az az 50 óra.. Szóval csodásan mozgalmas nyaram van, de jó lenne ha a barátokat is be tudnám sűríteni a napirendbe, de hát szokás szerint mikor nekem jó akkor másnak nem, de nem baj! Megoldjuk. Nem volt megerőltető a gyakorlat, de nekem notórius későn kelőnek (dél/fél 1) megerőltető volt a korán kelés, főleg így nyáron.. A gyakszi viszonylag gyorsan telt, igaz voltak pillanatok mikor elgondolkoztam mit keresek én itt, de végül megbirkóztam mindennel és az utolsó pár napban már biztosabban mozogtam és nyilvánultam meg. Ma reggel már le is adtam a munkanaplót és az igazolásomat, hogy azzal már ne kelljen foglalkoznom. Innen már csak reménykedek, hogy nem lesznek annyira szigorúak a gyakszi tanárok..

Szombaton családilag bementünk Győrbe körül nézni Szent László-napokon. Érdekes lett volna, ha nincs annyi hülye ember és látom is a lényeget. Komolyan az emberek egyszerűen életképtelenek. Össze-vissza ténferegnek előttem -5 km/h-val, épp hogy nem lépek rá a sarkukra, ha meg kiakarom kerülni elém jön a másik szemből, vagy az előttem életképtelenkedő próbál kikerülni egy harmadikat. Ha néznéd a vívást vagy a jeleneteket akkor of course beáll eléd egy kétajtós szekrény aztán b*szhatod. Én meg füstölgök magamba, néha el-el ejtve félhangosan egy "ezt most te se gondolod komolyan"-t vagy egy "Are you f*cking kidding me?-t. A gépet meg sem kíséreltem előszedni, mert semmi jelentőset nem láttam, vagy épp kitakarták. Megnéztük a kirakodó vásárt, de az se volt valami hű de sok. Nem volt rossz, és még élveztem is volna, ha a tömeg nem ilyen életképtelen. Mivel sikeresen felhúztam az agyam már pár perccel a helyszínre érkezés után így nem sok élvezetet találtam ebben az egészben.
Elnézve a hagyományőrzőket én is szívesen lennék egy ilyen társulat tagja. Annyira jó lehet így beöltözni és a korhű ruhákban mászkálni még ha csak 2-3 napra is..

Csókpuszi. *

Sátrazás lvl 1

A csajokkal kitaláltuk hogy előbb kezdjük a szezont mint ahogy a tanévnek vége lenne szóval Szombaton sátrazni mentünk Vaniékhoz. Kezdetben öten lettünk volna, de Zsani allergiás lett, jobbulj édim! Szóval maradtunk négyen, Boni, Petra, Vani és én. Szombat délután Győrben találkoztunk aztán irány Csanak. Természetesen régi buszt küldtek így hatszor odasültünk az ülésre. Bonival kitaláltuk, lecsúszunk az ülésen úgy ahogy szoktunk helyközin. Egy idő után ahogy nézelődtem rájöttem, mindenki egyenesen, normálisan ül a széken, mi meg ketten lecsúszva. Vicces volt, eszembe jutott, hogy 'na szépek vagyunk a két falusi tróger bejött a városba..' Ezt a felismerést közöltem Bonimmal, jót röhögtünk. Odaérve Petra lerohanta a hűtőt, mert nem bírt várni a grillre. Jellemző. Ingyen kaja = Petra eszik. :D Innen is imádlak Petruci. :* Utána valamelyikünk meglátta hogy a tévében Spongebob megy, úgyhogy elfoglaltuk a nappalit. 6 után eszünkbe jutott, el kellene menni boltba. Nos a boltok 6-kor zárnak Csanakon is Szombaton, mint mindenhol. Akkor most mi legyen..? Menjünk Tescoba! Buszra fel! Még Vani és én bementünk Győrbe, addig Petra és Boni felállították a sátrat. Hazaértünk 8 körül, addigra már égett a tűz, még vártuk a vacsorát ismét letámadtuk a nappalit és érett 16-17 évesekként Nickelodeont, és Disney Channelt néztünk. Ki voltunk hűlve némelyik mesén, mert 'a mi időnkbe' még nem ilyen agybutító hülyeségek voltak hanem mesék. Elkészült a vacsi, szóval kiültünk enni. Addigra már a nap lement, a szúnyogok pedig egyre többen lettek. Hurrá..! Az este további része is jól alakult, zenét hallgattunk, beszélgettünk, lelkiztünk. Igazi csajos este volt. Nagyjából 2-3 körül már befeküdtünk a sátorba, de még hoztuk a formánkat és visítva, néha könnyezve röhögtünk. Fél 4-4 körül elaludtunk.  Köszönhetően a dimbi-dombiknak, rettenetesen sokszor felkeltem, de a többiek is, egyedül talán Boni aludt viszonylag kényelmesen. Mázlis. Reggeli közben még fel sem tűnt, de miután átöltöztünk észrevettem, hogy tele van a lábam szúnyogcsípésekkel. Hát nagyjából 30-40 csípés van rajtam jelenleg, néhol egymás mellett 5-6 csípés is.. Rettenet, megőrülök. Néha 10 viszket egyszerre, és nem mellesleg borzalmasan néz ki. Délután visszamentünk Győrbe, Vani elküldött minket az előbbi busszal, mert hogy a későbbivel nem fogjuk elérni a buszainkat. Hát 20 perc alatt visszaértünk és még várhattunk 1 órát.
A csípésektől eltekintve én nagyon jól éreztem magam, még ha ez csak csöndes buli is lett a végére.
Imádtam csajok, legközelebb ismétlünk!

xoxo.

Cím nélküli

Most hogy így erőt vettem magamon és megjelentem. Írni kellene valamit, mert rettenet milyen rég írtam. Szóval akkor most írok. Csak nem tudom mit. Mondjuk, azt hogy vettem egy eszméletlen cuki ruhát Kedden H&M-ben. Eredetileg nadrágot akartam venni, csak hát a skinny jeanseket nem rám találták ki.. Úgyhogy ugrott a tervem. Na mindegy, megbirkózom a problémákkal valahogy.. Ezzel a ruhával szerencsém volt, mert már kinéztem magamnak a honlapon és kivételesen volt a boltban. Csoda. Az a jó benne hogy sok féle outfithez jó. Lehet az Era hasonmással is hordani meg balerinával is csak úgy "magába", és ősszel, vagy akár télen is feltudom venni egy leggingsszel, vagy alá egy -mondjuk fehér- póló és tökély.

Az idei nyarat hatalmas tervezések előzik meg a részünkről, ráadásul ez a nyár merőben más lesz mint a többi. A gyakorlati helyem és az iskola közötti szerződés már valószínűleg valahol félúton van a KLIK és az Ipar Kamara között, vagy fekszik valamelyik asztalon. 2 hét, napi 7 óra munka. Lövésem sincs még mit fogok ott művelni, de egyenlőre izgatott vagyok. Új élmény, Az Élet egy kis szelete. Érdekes lesz, de várom, bár szerintem a véleményem már a 2.-3. nap után meg fog változni, de addig még 2 hét iskola.. Sajnos.. A közmunkás szerződésem holnap jut el az iskolához általam. Lassan az is elintéződik. Nagyjából 2 hét, napi 3-4 óra. Pozitívum: nem kell messze menni, helyben eltudom intézni. Még ha összejön akkor diákmunkára is menni fogok, az körülbelül 4 hét. Mozgalmas nyaram lesz azt hiszem, a hétvégéket délutánokat szeretném a csajokkal, vagy a családdal tölteni. Wahahaha, reszkess Győr. Sok tervem van, bár tudom nagyjából csak a fele fog megvalósulni. De nem baj, akkor is tervezgetek.

Némileg szorít ez a nagyjából 14 nap, amiből 12-n "tanulunk" már csak. Inkább csak imitáljuk. Nem mintha ez zavarna. Az egyetlen problémám az, hogy még van hátra egy vizsgánk ECDL-ből. PowerPoint, ami határozottan könnyű, de azért nem akarom elkiabálni. Számtalanszor maradt el informatika órám, és így itthon kell gyakorolnom, de most ha valamit rosszul csinálok azt honnan tudjam, hogy rossz? Nem mondja meg más hogy hogyan kell.. Na mindegy, holnap lesz informatikám megint úgyhogy talán kiírjuk a vizsga időpontot és már azért se kell aggódnom, hogy nem lesz rá idő. Ja, mert ugye jövőre nem lesz már informatika, de idén meg csak heti egy volt..  Fantasztikus mit ne mondjak. Még egy-két dolgozatot írunk, és kikapunk párat, de már nagyon nem erőltetjük meg magunkat.  Jövőhét Szerdán kompetencia, Pénteken osztálykirándulásra megy az osztály úgyhogy szabadságra megyek. Június 9.-én Pünkösd Hétfő: szünet. Június 13. pedig Szakmai-nap, amin valahova megyünk, vagy előadást hallgatunk. Izgi. De addig még lesz 5 földrajzórám, amin izgulhatok azért, hogy felelek-e vagy sem. Ajh.

Hihetetlen mire képes az unalom. De a hajamat tuti nem tudnám megcsinálni még egyszer ugyanígy. Pedig olyan jó lett. Jellemző, amikor unatkozom és nem megyek sehova akkor tök jól megtudom csinálni a hajamat és a sminkemet, de amikor kéne akkor nem..
Egy kép amin tetszem magamnak.. Haha.

xoxo.